霍山黄芽 Huo Shan Huang Ya - A Huo hegy sárga rügyei |
A pekingi olimpia Kína függetlenségének és gazdasági erejének legnagyobb modern kori reklámeseménye volt. A záró ünnepélyen a delegációk, nagykövetségek és sportolók egy ajándékcsomagot kaptak, amiben plüssállatkákon és emlékplaketten kívül egy csomag tea volt. Nem is tudták, hogy a „kínai tea” közönségességén túl mennyire ritka ajándékot kaptak, a tea ugyanis sárga tea volt. |
A Huo Shan Huang Ya egy kis termőterület viszonylag ismeretlen sárga teája Huo Shan járásból, Anhui tartományból. A Huo Shan, vagyis Huo hegység egy nagyobb, Kína középső részén keresztben, északnyugat-délkeleti irányban áthúzódó földrajzi egység, a Dabie hegység kisebb része. A Dabie, (vagy máshol Huaiyang néven nevezett) hegység igazi hegyvonulattá éppen Hushan járásban emelkedik, ahol, éppen a Huo-hegységben éri el legnagyobb magasságát (Huo-hegy 1774 m) A terület a Husoshan járás, Kína egyik legszegényebb része, Anhui kínai módra szupermodern fővárosától Hefeitől délnyugatra húzódik. A hegységben fakitermeléssel, parafa termeléssel, bambusszal, gesztenyével, rizzsel és teával foglalkoznak. A teát kínai méretekben közepes területen termelik 7500 hektár az ökológiai minősítésű – ez annyit jelent, hogy exportképes tea, míg 6500 hektár organikus, ebből a Huo Shan szük völgyeiben kis ültetvényeken terem néhány különleges minőségű rügytea, Mao Feng, a Guapian különféle fajtái és a Huang Ya, azaz sárga rügy, egy világszerte ritka tea. A sárga teákról részletesebben itt olvashat. Kínában tíznél kevesebb eredeti sárga teatermő terület van, ezek közül a legismertebb a papírban sütött Jün Shan Yin Zhen, a wokban sütött Meng Ding Huang Ya és az itt tárgyalt Huo Shan Huang Ya. |
A Huo Shan sárga teája szerepel Lu Yu teás könyvében, a teát csak a kommunizmus tervgazdálkodása tudta elpusztítani, egészen addig, amíg 1972-ben a teák nyitásának évében fel nem támasztották poraiból. Azóta és különösen a 2000 óta eltelt időszakban a tea egyre fontosabb szerepet játszik a tartomány életében, most már tervszerű, de piacorientált szemlélettel építik ki az új, teraszos ültetvényeket, tea kísérleti telepet és alapítványt hoztak létre, amelynek segítségével a gazdák gépeket tudnak vásárolni a tea feldolgozásához. Jelenleg kb. száz kisebb-nagyobb családi gazdaságban és 4-5 nagy, szövetkezeti gazdaságban foglalkoznak a tea termelésével. |
A legjobb Huo Shan sárga teák ki nem nyílt Long Zhen rügyekből, vagy kettényílt rügyekből állnak, eredetük a Jin Ji-hegység, a Jin Shan Tou, termőfalvai pedig Jin Zhu Ping és Wu Mi Jian 6-800 méter magasságon. Ezekben a falvakban jónéhány, több száz éves eredeti anyaklónt is őriznek. A minőségi tea termelés valamivel meghaladja az évi 600 tonnát, ami három ősi klónon alapszik (aranykakas, Chong és a különleges Da Hua Ping Jin Ji 大化坪金鸡, ami egy nagylevelű fajta és Dahua városáról kapta a nevét). Dahua mindenesetre mára igazi tea város, tea szakközépiskolával és jól szervezett termelési-értékesítési lánccal, a Huang Ya pedig szép lassan elegendő hírnevet szerez ahhoz, hogy beérje a középkategóriás Long Jingeket árban és potenciálban egyaránt. |
Gyártása a máshol is ismert sárga tea gyártási módszerrel történik, a teát leszedése után azonnal, röviden megsütik, majd több, mint fél napon át izzó faszén fölé helyezett bambuszkosarakban dunsztolják. Az első nagyon rövid, illékony hőkezelés a tea polifenol tartalmának csak bizonyos enzimjeit blokkolja, a tea lassan tovább fermentálódik. A hosszú, többször is megszakított, összességében legalább ötször folytatott utósütési folyamat aztán ezeket is leállítja, a teát pedig egyetlen, vékony nehezen megfogható íztartományba állítja be. A sárga teák mindig ki nem nyílt, korai szedésű rügyteák. Büszkék vagyunk rá, hogy itthon mi mutathattuk be ezt a finom, állhatatos, hosszú ízű teát. Idei kiadása a szokottnál zöldebb és füstösebb, ami gyorsan tűnik és átadja helyét a zölden terjedő, de sárgának mondott édességnek. |
A sárga szín teába öntve nálunk mit sem jelent, a teaivó kíváncsian keresi a sárgás szélűre sült leveleket, a sárga színű öntetet, a függőlegesen álló leveleket, stb. Kínában nem kell magyarázni, a sárga az érinthetetlen, a legnemesebb szín és egyben a vágyakozás íze. Irigykedve isszuk. |